1. Szent Család Ház
Szakterületi besorolása: épített környezet, kulturális örökség
Hernád, Fő u. 123.
A Szent Család Ház terveit Hernád szülötte, Balázs Mihály Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építészmérnök ajándékozta a falunak. Építésének költségeit a Váci Egyházmegye állta. Alapkövét dr. Beer Miklós megyéspüspök rakta le 2009. augusztus 29-én. A püspök atya 2010. április 30-án adta át és szentelte meg. A hernádi Római Katolikus Templom mellett áll.
A Szent Család Házat a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
2. Hernádi Tájház és helytörténeti gyűjtemény
Szakterületi besorolása: épített környezet, kulturális örökség, turizmus és vendéglátás
Hernád, Fő u. 124.
A helytörténeti gyűjtemény számára 2001-ben hozta létre Hernád Község Önkormányzata a Tájházat. A Tájház céljaira egy magánházat vásárolt meg, amely a település egyik legrégebbi (az 1920-as, 1930-as évekből származó) épülete. A megszokott utcai szoba, konyha, kamra tagolású épületben helyezték el a gyűjteményt. Az épületet és a gyűjteményt 2001. szeptember 30-án adták át a látogatóknak. Az azóta eltelt időszak alatt megépült mögötte ugyanolyan stílusban egy kiszolgáló helyiségeknek helyet adó épület, amely lehetővé teszi azt, hogy az udvaron és a gyűjteményben rendezvényeket lehessen tartani. A helyi civil szervezetek szívesen veszik igénybe programjaikhoz a Tájházat és udvarát. Több települési rendezvényt is tartanak itt. Ilyen pl. a magyar népmese napján tartott program, a május elsejei piknik, valamint az éves civil gasztronómiai rendezvény.
A Tájház 15. születésnapján kemencét avattak az udvarán.
A Tájházat a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
 |
|
|
 |
 |
3. Római Katolikus Templom
Szakterületi besorolása: épített környezet
Hernád, Fő u. 123.
A katolikus templom az ötvenes évek második felében épült a helyi katolikus közösség összefogása és áldozatvállalása révén. Tornya nincs, mert az akkori hatalom ragaszkodott ahhoz, hogy lehetőleg ne hívja fel magára a figyelmet. Az emberek szinte összehordták hozzá az építőanyagot. A munkálatokat az akkor Hernádon szolgáló plébános, Bányai-Bawankiewicz László szervezte meg. A templomot 1961-ben szentelték fel. László atya itt mutatta be gyémántmiséjét is 2013-ban.
Kertjében áll Pintér László sárvári fafaragó magyar szent család szobra, amely Szent Istvánt, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget ábrázolja. A közösségi házban található Mindszenty József mellszobra, amelyet szintén Pintér László készített. Orgonáját a sípok kicserélésével felújították (Tóth József karvezető adománya), a templomot pedig 2012-ben ÚMVP támogatásból kívülről felújították.
Az utcai homlokzat ablakai 2017 májusában újultak meg. Krémer Tibor készítette az IHS feliratú új ablakokat. Iesus Hominum Salvator, vagyis Jézus az emberiség megváltója.
A templom búcsúja pünkösd napján van.
Jelenleg Németh Sándor plébániai kormányzó a község plébánosa.
https://www.facebook.com/hernadiplebania/
A hernádi Római Katolikus Templomot a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
4. Oltárkép
Szakterületi besorolása: kulturális örökség
5. Váradi úti (zsírosi) harang 
Szakterületi besorolása: kulturális örökség
1932-ben öntötte a Gombos Harangöntő Műhely a zsírosi harangot, amelyet közadakozásból állítottak az Örkény Várady-telep részén élő lakók. (A falunak ez a része a szomszédos Örkényhez tartozott, mivel az itteni földek a Pálóczi Horváth uradalomhoz tartoztak. A területet a földesúr a vejének (Várady) ajándékozta.
Az ún. trianoni harangok közé tartozik. Az öntőműhelyben a 4118-as sorszámot kapta. A harangon Szűz Mária található a kisded Jézussal. Felirata: ” Országunk határát védjed, óh, Mária, esdve kér helységünk minden hű fia.
A II. világháború befejezése óta lélekharangként szolgál, amit akkor húznak meg, ha a településrészen lakó tér meg teremtőjéhez. A haranglábat az önkormányzat a 2000-es évek második felében felújíttatta.
A Váradi úti haranglábat a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
6. Szent Kereszt – templom (középkori templom)
Szakterületi besorolása: épített környezet
A templom nem létezik. Annak, hogy állt, írásban megjelenő emlékei vannak, valamint a fellelt néhány régészeti emlék és a nagyon idős emberek emlékei, amelyek a földből kissé kiemelkedő falmaradványokat még látták.
” A tartozékok körüljárásakor a hernádi Szent Kereszt-templom közepétől, az ablaktól (fenestra) indultak el, ami igen gyakori eljárásnak számított ekkoriban. A templomtól délre a Szepes- és István-rétje nevű földekhez, a Tövis nevű berekhez, végül Hetény irányába a Cseh-rétje nevű helyhez, valamint az erdőkkel övezett Kun-hegyhez értek. Döntésük szerint a telkekhez tartozó földek harmadának fele Bwdi és Dabasi tulajdona lett, másik fele a többieké, a gyümölcsöst azonban Dénes saját használatára tartotta fenn.” – írja Czagányi László az Elfelejtett hernádi hétköznapokban. Ez a birtokosztály 1409-ben volt.. A települést 1388-ban említik először írásban, de joggal feltételezhető, hogy már az Árpád-korban is lakott volt, temploma pedig a környéken szinte gyöngysorszerűen alapított Árpád-kori templomok egyike (Inárcs, Pótharaszt, Hernád, Hetény, Pusztavacs).
A földterület, amelyen található, régészeti szempontból védett, mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Az éves mélyszántás az idők során sok emberi csontot, cserépmaradványokat, arany- és ezüstpénzeket, valamint egy nagy méretű mészkőtömböt hozott felszínre. A pénzleletek múzeumba, a mészkő a polgármesteri hivatal udvarára került.
A Szent Kereszt-templomot a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
7. Keresztek a falu körül
A kereszteket a Települési Értéktár Bizottság 1/2017.(XII.4.) számú bizottsági határozatával sorolta be a Hernádi Települési Értéktárba.
