Szeptember 29-én véget ért Hernád község legnagyobb idei beruházása, a helyi szilárdhulladék-lerakó rekultivációja – jelentette be Zsírosné Pallaga Mária, Hernád Község polgármestere október 5-én szerdán, a pályázati úton megvalósult beruházás projektzáró rendezvényén.
A helyi önkormányzati képviselők és a pályázatban, valamint a beruházásban résztvevő vendégek mellett az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, a Pest Megye Közgyűlésének elnöke, dr. Gulrich Zsófia a Pro Régió Ügynökség igazgató-helyettese, valamint munkatársai.
– Sokan kérdezték tőlem, hogy miért volt erre a beruházásra szükség, mi volt ennek az értelme? – mondta Zsírosné Pallaga Mária polgármester. Erre egy kérdéssel szoktam elsőként válaszolni. Azt, hogy tudjuk-e valójában, hogy mennyi szemetet termelünk a hétköznapi életünkben? Nagyon sokat- mondta. Az egykori hernádi hulladéklerakó tanulság erre: 1985-től 2003-ig, hivatalosan több mint hatvanezer köbméter kommunális hulladékot raktak itt le. A területet azonban kinőtte a település, bezártuk és a feladatot nyolc éve a regionális hulladéklerakó vette át. A Hernádi szeméttelep azonban sajnos nem szűnt meg létezni. Az itt lévő hatalmas mennyiségű szemét kezeletlenül hevert, szennyezte a környezetet, a felszín alatti vizeket, miközben a mennyisége egyre gyarapodott az illegális hulladéklerakásokból, amit a guberálók sem kíméltek. Ez egyre több gondot okozott a település vezetésének – tett hozzá. Nem egy esetben tűz ütött ki telepen. Ezen felül további gondokat okozott az önkormányzatnak a hatósági előírások szigorodása, amely egyre növekvő mértékű környezetvédelmi bírságok kirovásával fenyegették az önkormányzatot.
– Örülök, hogy gond-és problémamentesen lezajlott ez a pályázat, amely az önkormányzat, a kivitelező és a lebonyolító kiváló összhangját bizonyítja- mondta Szűcs Lajos, országgyűlési képviselő, a Pest Megyei Közgyűlés Elnöke. Örülök annak is, hogy a Pro Régio támogatta ezt a pályázatot, hiszen a szervezet egy kicsit a mi önkormányzatunké is. Harmadsorban pedig örülök annak, hogy egy ilyen típusú pályázat megvalósult, hiszen a térség egy újabb tájsebe gyógyult be és kapta vissza a végérvényesen a természet. Hozzátette: remélem Hernádon még sok hasonló rendezvény fog lezajlani, amely azt fogja jelenteni, hogy újabb és újabb pályázatok által finanszírozott beruházások valósultak meg a településen. Az új önkormányzati rendszert ugyanis ezt a gondolkodást, a település-fejlesztést tűzte ki feladatául. Hamarosan törvényi szintre fogjuk emelni a településfejlesztés rendszerét, amely azt jelenti, hogy nem csak azt rögzítjük, hogy mit és hol fogunk megvalósítani, hanem azt is, hogy milyen forrásokból. És remélem sikeresen, hiszen mi is, akárcsak ebben a pályázatban részt vevők, egyért, Magyarország megújulásáért dolgozunk!
A rendezvény fogadással zárult, majd a résztvevők kilátogattak a beruházás helyszínére.
A hernádi önkormányzat 2009-ben pályázatot nyújtott be a Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, amely eredményes lett. A 62 millió 912 ezer 500 forint értékű beruházást az Európai Unió, valamint a Magyar Köztársaság költségvetése 90 százalékban támogatta. A fennmaradó tíz százaléknyi önrészt – 6 millió 991 ezer 250 forintot – a Hernád Község Önkormányzata állta.
A rekultiváció során a hulladéktelep területén kiirtották az elburjánzott gyomot és bozótost, majd áthalmozták a hulladékot a talajjal együtt és a csapadékvíz elfolyása érdekében megfelelő lejtéssel látták el. Ezt követően az áthalmozott hulladékot három rétegben zárták le. A fedőréteg harminc centiméteres, humuszban gazdag talajból áll, amit őshonos, szárazságtűrő füvekkel vetettek be. A fedőrétegben apró szellőzőket létesítettek a keletkező gázok kipárolgása érdekében, valamint az egész köré övárok létesül a csapadékvizek elvezetése érdekében. A területen három monitoring kutat alakítottak ki a talajvíz szennyezettségének mérése céljából. A projektmenedzseri feladatokat az Általános Magyar Önkormányzati Projektmenedzsment (AMOPM) Kft. végezte, a beruházás kivitelezője a dunaharaszti székhelyű Hidrográd Kft. volt.
A rekultiváció alapvető célja: begyógyítani a keletkezett tájsebeket és visszailleszteni eredeti környezeti állapotába az addig területet, így számolva fel a további illegális szemétlerakás és környezetszennyezés lehetőségét.
A projekt megvalósulása hosszú távra alapozza meg az itt élőknek az egészséges élethez és környezethez való jogát, hiszen csökkennek az egészségügyi kockázatok, miközben javul és általánosabbá válik a környezettudatos gondolkodás, növelve a település népességi, valamint gazdasági tőkevonzó képességét.
