Ezt a
nagyhatalmi pozícióját hazánk a 20. században veszítette el. A kozépkori és a
kora újkori pincéket csak néhány városban, Budán, Székesfehérváron, Vávon és
Pásztón kutatták fel rendszeres régészeti munkával. Ki hinné, hogy Pásztó 80
középkori pincéje közül 46 gótikus eredetű? Vagy gondolnánk-e, hogy a ráckevei
Kossuth utca gótikus eredetű házai alatt dongaboltozatos pincék húzódnak meg?
Hazánk
minden vára és kolostora alatt volt bortárolásra alkalmas pince. Esztergomban a
Bajcsy-Zsilinszky utcában találtak kődongás boltozatú középkori pincéket.
Székesfehérváron az óváros minden háza alatt van pince. Győrben a főtéren, a
Széchenyi tér 1. számú ház alatt találtak középkori pincét.
A szőlők,
a pincék és a présházak tájformáló rendszere a 18. századra alakult ki.
Az
úrvacsora elképzelhetelen misebor, a vendégeket fogadó kolostor pedig pince
nélkül.
A
keresztény hitélet mindennapjaihoz, a szentségek többségéhez kapcsolódik
borfogyasztási szokás.
A
Borpincék c. könyv sorra veszi Magyarország borvidékeit, amikről nem a
"szokványos tankönyv" szöveget olvashatjuk, hanem egy igazán ízes és
mélyreható leírást. Dlusztus Imre szövegét Kaiser Ottó fotóművész képei teszik
teljessé, ami alapján mindenki kedvet kaphat a bemutatott tájak, pincék, falvak
meglátogatására.
http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=konyvjelzo&id=128
http://www.kaiserotto.hu/
| 
