Kedves Olvasó!
A millennium évében, 2000-ben járunk. Szerte Magyarországon helytörténeti kiadványok százai jelennek meg az évforduló tiszteletére. Mi, hernádiak is úgy döntöttünk, hogy Czagányi László: “Elfelejtett hernádi hétköznapok”, Cserháti Pál-Keresztényi Nándor: “Hernádi hétköznapok” című könyvei alapján, valamint 1970-tõl megjelent cikkek felhasználásával készítünk egy könyvet, melynek a “Hernádi olvasókönyv” címet adtuk.
A kötet a teljesség igénye nélkül dolgozza fel Hernád község történetét 1388-tól napjainkig. A szerzők igyekeztek olvasmányos formában kifejteni mondanivalójukat, hiszen azt szeretnénk, ha ezt a könyvet valóban olvasókönyvként forgatnák fiatalok és idősek egyaránt.
Reméljük, minden korosztály szívesen olvassa majd, ki azért, mert a benne leírtak egy részét átélte, ki azért, mert számára ez már történelem, és csak így ismerheti meg faluja múltját.
Ahhoz, hogy élni tudjunk a jelenben, hogy meg tudjuk tervezni a jövőt, ismerni kell a múltunkat is.
Ezért köszöntöm én örömmel ezt az új kiadványt és ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.
Hernád, 2000. július 19.
Zsadányi Lászlóné
polgármester
(A 2000-ben megjelent Hernádi olvasókönyv előszava.)
Hernádi olvasókönyv
I. könyv
… amelyben megelevenedik a régi és a kevésbé régi múlt, amelyben barangolhatunk az ezer évvel ezelőtti hernádi tájakon, találkozhatunk hajdan volt elődök neveivel, mindennapjaival úgy, ahogy azt Czagányi László történész az “Elfelejtett hernádi hétköznapok” szerzője kikutatta és leírta.
II. könyv
Hernád község történetének legutóbbi fél évszázada (1949-2000) – ha a két végpont közti különbséget tekintjük – igazi sikertörténet. Az a változás, amely az utóbbi évtizedekben az emberek életmódjában, gondolkodásában, kultúrájában és a község külső megjelenésében, infrastruktúrájában bekövetkezett, csak felsőfokú jelzőkkel írható le. E hatalmas fejlődés fő motorja a hatvanas évek közepétől megerősödő, majd a hetvenes-nyolcvanas években “csúcsformát mutató” termelőszövetkezet volt. A gazdasági fejlődés olyan folyamatokat indított el, amelyek máig is nagy lendülettel viszik tovább a község fejlődését.
A Hernádi olvasókönyv második részében a termelőszövetkezet fejlődésén és életén keresztül kívánjuk bemutatni a község életét, egészen annak felbomlásáig.
III. könyv
A Hernádi olvasókönyv szerkesztésekor úgy láttuk jónak, hogy a falu legújabb kori (mondjuk úgy, hogy napjaink) történéseit külön szerkesztési egységbe foglaljuk.
A szó hagyományos értelmében az első könyv az, amit helytörténetnek nevezünk (csupán emlékeztetőül mondjuk itt is: Czagányi László inárcsi történész munkája). A második könyv – amely a termelőszövetkezet történetét foglalja magában – alapja Cserháti Pál TSZ elnök és Keresztényi Nándor újságíró kitűnő munkája, melyet a szerkesztés – terjedelmi okok miatt – kicsit szikárabbá tett. A harmadik könyv, amely most következik, kicsit eklektikusabb, hiszen visszaemlékezésekből, riportokból, jegyzőkönyvi idézetekből, a községgel foglalkozó szakdolgozatokból vett részletekből tevődik össze. Szándékaink szerint mégis összefoglalja, elrendezi az elmúlt néhány évtized történéseit, segítséget ad egy majdan tudományos igénnyel megírandó helytörténeti munkához.
Olvasókönyvünk azt a célt is szolgálja, hogy a felnövekvő nemzedék nyomon követhesse szűkebb közössége történetét. Láthassa, hogy honnan indult és érzékelje, hogy merre tart ez a történet, amelynek – vagy máris, vagy maholnap – szükségszerű folytatói.
