Márai Sándor – Szindbád hazamegy

Szindbád,
a hajós, író és úriember – fiatalabb éveiben szeretett ez álnév mögött
rejtőzködni – egy szép májusi reggelen elindul Óbudáról, mert estére hatvan
pengőt kell szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye, ami nem lehet
véletlen, hiszen mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket, mindezt
úgy, hogy az Olvasóval megélteti Krúdy világát. Sok minden nem történik, csak
elmúlik egy élet, miközben színeiben, ízeiben, hangulatában föléled egy
varázslatos Magyarország. Közben pedig gőzfürdőben járunk, csöndben borozgatunk
egy étteremben, tokaszalonna és főtthús fölött merengünk valami kimondhatatlan
szépre.

A
kilencvenes évek óta kíséri nagyobb elismerés Márai Sándor könyveit. Ennek az
az egyszerű oka, hogy addig kevésbé voltak ismertek az 1948-ban emigrált író
regényei, naplói – sőt addig a nem támogatott szerzők közé tartozott.

Márai Sándor együtt élt a huszadik századdal,
1900-ban született. Fiatal kora az első világháborúra esett, míg középkorúként
a második világégést élte át.

Nem
csak az általa megtapasztalt világ történéseit írta le, hanem saját életével
sem burkolózott titkok mögé – a legismertebb írásai éppen a naplói. Életműve
két jól elkülöníthető részre osztható: regények, amik inkább fikciós jellegűek
és az önéletrajzi írásai, naplói. Márai művei közül utóbbiak az ismertebbek,
bár amióta nem tartozik a “nem ajánlott” írók közé, regényeit is egyre többen
olvassák hazánkban is.

Írásai
közül egyik legkiemelkedőbb a Krúdy Gyula utolsó napját felelevenítő, kivételes
beleéléssel megírt Szindbád
hazamegy című regénye.

HELIKON
Kiadó – Márai sarok: http://www.helikon.hu/helikon.php?mid=66