A díjmentes utazásra jogosultak (a 6 év alattiak és 65 év felettiek, menekültek, hadigondozási igazolvánnyal rendelkezők) térítésmentes jeggyel utazhatnak a jövőben a helyközi vonatokon és buszjáratokon.
Tavasztól a díjmentes utazásra jogosultaknak térítésmentes jegyet kell váltaniuk a jegypénztáraknál vagy a járműveken. A regisztrációs jegy meglétét az egyéb jegyekhez és bérletekhez hasonló módon ellenőrzik majd. „Regisztrációs bérlet” azonban nem lesz, a jegyet minden utazáshoz meg kell váltani (menettérti utazásnál külön az odaútra és külön a visszaútra). Az érintett korcsoportokba tartozók jellemzően nem hivatásforgalomban (iskolába vagy munkahelyre) utaznak, így ez várhatóan csak kevesek számára jelent napi többletfeladatot. A vasutasok és Volán-dolgozók esetében az érintett társaságok üzletszabályzataikban maguk alakíthatják ki a regisztráció pontos feltételeit.
A bevezetés kapcsán türelmi időt kapnak a szolgáltatók és az utasok is. A regisztrációs jegy használatának feltételeit legkésőbb február végéig kötelező megteremteniük a közlekedési társaságoknak. A vállalatok felkészültségi foka alapján eddig a határidőig mindegyikük képes lesz bevezetni az új jegytípust. Március elsejétől tehát minden helyközi járatra lehet majd regisztrációs jegyet váltani. A regisztrációs jegy nélkül utazóknak sem azonnal, csak 2010. július elseje után kell 500 forint pótdíjat fizetniük.
A regisztrációs jegy nem teljesen ismeretlen Magyarországon: hasonló megoldásokat a Volán társaságok napjainkban is alkalmaznak. Leginkább egy-egy viszonylatuk kihasználtságát mérik fel így szúrópróbaszerűen.
A regisztrációs jegy bevezetése (eszközbeszerzések, informatikai rendszer átállítása) összesen mintegy 30 millió forintba kerül a szolgáltatóknak. A működtetéssel járó kiadás legnagyobb tétele a jegyek előállításának ára. Mértéke ezért leginkább a regisztrációs jegyet váltók számának függvénye. Az előzetesen becsült teljes üzemeltetési költség éves szinten hozzávetőleg másfél-kétmilliárd forint lehet.
A közlekedési társaságok a szociálpolitikai kedvezménnyel utazók után ún. fogyasztói árkiegészítést kapnak. A díjmentesen utazók pontos száma jelenleg nem ismert, ezért a jelenlegi jogszabályok alapján a közlekedési vállalatok normatív alapon igényelhetik az államtól az „ingyenes” utazások okozta bevételkiesést. A regisztrációs jegy bevezetését követően ez pontosan, teljesítményarányosan kimutatható lesz.
Az idei büdzsében összesen mintegy 66-70 milliárd forintot áldoznak az adófizetők fogyasztói árkiegészítésre a helyközi közösségi közlekedésben. Az előző évhez hasonlóan csak az ingyenes utazások után 2010-ben is több mint tízmilliárd forintot igényelhetnek a szolgáltatók. Ez a költségvetési tétel fedezi tehát a díjmentesen utazók közlekedését.
A vonat- vagy buszjárat létjogosultságát az utazások gyakorisága igazolja. Aki regisztrációs jegyet vált, egyértelműen jelzi, hogy az adott szolgáltatásra bizonyos időközönként rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen szüksége van.
A regisztrációs jegy bevezetése csak akkor érheti el célját, ha a díjmentesen utazók készek az együttműködésre. A tárca a fenti érvekre hivatkozva kéri az érintett közlekedők hozzájárulását a rendszer sikeres alkalmazásához. A minisztérium a szolgáltatóktól elvárja, hogy a jegytípus használatát hatékony és utasbarát megoldások kimunkálásával segítsék.
