A globális klímaváltozás a XXI. század egyik legfontosabb környezeti problémája. A föld felszínének átlaghőmérséklete az utóbbi 25 évben 0.4 Celsius-fokkal emelkedett. A klímaváltozás több oldalról veszélyezteti az emberi egészséget: károsítja a környezetet, a gazdaságot és a társadalmat. A klímaváltozás ezen hatásokon túl befolyásolja az élelmiszer biztonságot, megváltoztathatja betegségek térbeli és időbeli előfordulásának jellemzőit, növeli az extrém időjárási helyzetek, pl. a hőhullámok gyakoriságát. A “hőhullám” definíciója: a 97% gyakorisággal mért napi átlaghőmérséklet feletti átlaghőmérsékletű napok (26,6oC). Hőhullám = 3, egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 26,6 C feletti.
Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a fiatal kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők, fiatalok. Hőhullám, magas hőmérséklet okozta káros egészségi hatások: bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, stroke. A legtöbb hőséggel összefüggő betegségek (kivéve a bőrkiütés és a görcs) a lényegi következményei annak, hogy különböző súlyú elégtelenségek következnek be a hőszabályozó rendszerben. Ráadásul, számos más un. prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását. Prediszponáló tényezők: kor, akklimatizálódás hiánya, dehidratáció (csökkentett tápanyag és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás), gyógyszerszedés, mozgás hiány, túlsúly, fáradság, alváshiány, hosszú, magas intenzitású edzés, védőruha.
Az élő szervezet hőhullám alatti, kánikulában végzett tevékenysége fokozott folyadékvesztéssel jár, aminek pótlása életfontosságú lehet. Ilyen külső körülményekben javasolt az átlagosnál (napi 2-3l, amiből legalább1,5-2l folyadék formájában, aminek fele lehetőleg víz legyen) több folyadék fogyasztása, mint a csapból folyó ivóvíz, ásványvíz, tea (lehetőleg cukor nélkül), szénsavmentes üdítők, paradicsomlé, aludttej, kefír, joghurt, és a levesek. Ne igyunk kávét, alkohol tartalmú italokat, magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítőket.
Testünk normális körülmények között az izzadás által hűl le, de nagyon nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A hőguta tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pulzus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudatvesztés. Ha valakinél a fentieket tapasztaljuk, hívjuk a mentőket. Addig is, míg megérkezik a segítség, fontos a beteg lehűtése. Vigyük árnyékba, permetezzünk rá hideg vizet, vagy mossuk le hideg vízzel, esetleg hideg vizes kádba ültessük.
Érdemes gyakrabban nyomon követni a hírműsorokat, időjárási előrejelzéseket, vagy akár az internet adta információs lehetőségeket használjuk is, pontosabban tájékozódhatunk a várható meteorológiai eseményekről, ezáltal felkészülhetünk azokra, óvintézkedéseket tehetünk az esetlegesen bekövetkező nagyobb baj megelőzése, illetve hatásainak csökkentése érdekében.
Megelőzés lehetőségei a fent említett veszélyeztetett csoportok körében:
1. Csecsemők és fiatal kisgyermekek
Akinek van elektromos ventillátora, használja a nagy melegben! Lehetőleg éjjel szellőztessen! • Széles karimájú kalappal, napszemüveggel és naptejjel védje magát és gyermekét! • Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk.• Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát! • Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban! • A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
2. 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők
Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot, azaz a szokásosnál egy literrel többet a forró napokon! • A 65 évnél idősebbek, különösen a szívbetegségekben és magas vérnyomás betegségben szenvedők a melegben fokozódó panaszaikkal azonnal forduljanak orvoshoz! • Nagy melegben zuhanyozzon langyos
vagy hideg vízzel akár többször is! • Ha van elektromos ventillátora, használja a nagy melegben! • Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, besötétített szobában, viszonylag hűvösben! • Forró nyári napokon ne a legmelegebb órákra időzítse a piaci bevásárlást!
3. Fiatalok
Ha kánikulában a szabadban sportolsz, gyakran hűtsd magad és fogyassz legalább 3-4 L folyadékot! Fontos a só pótlás is! • Széles karimájú kalappal, napszemüveggel védd magad a nap égető erejétől! • Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordj forró napokon! • Bőrtípusodnak megfelelő fényvédő krémmel naponta többször kendd be bőrödet! (Ha nagyon világos a bőröd, kék a szemed, használj 10 faktor feletti napvédő naptejet!) • Nagy melegben zuhanyozz langyos vagy hideg vízzel akár többször is! • Tölts 1-2 órát légkondicionált helységben!
TANÁCSOK NAGY MELEG ESETÉRE
• Ne hagyjunk gyermeket, házi kedvencet tűző napon álló autóban, mert pár perc alatt is 50-60 fokra melegedhet fel az autó, és a benne ülők hő sokkot kaphatnak.
• Ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő spray-t és gázöngyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak.
• A nagy melegben vélhetően sokan keresik majd fel a vízpartokat, felhevült testtel ne ugorjunk be a hideg vízbe, ne ússzunk teli hassal vagy ittasan.
• A kirándulók mindig gondoskodjanak elegendő folyadékról, és ne térjenek le a turistaútról.
• Ha magas az UV-index, a bőrgyógyászok szerint 11 és 15 óra között ne tartózkodjuk napon, mert megnő a leégés miatt a bőrrák kialakulásának veszélye .
Ne feledje el: nagyon fontos, hogy mindig fel kell készülni a lehetetlennek tűnő eseményekre is. Nem szabad felkészületlenek lenni, ezért fontos, hogy a felkészülési időszakban is tegyen az állampolgár a saját biztonsága érdekében. Tehát: készüljön fel, hogy ha a baj bekövetkezett, akkor higgadtabban és precízebben tudjon magán és környezetén segíteni.
Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat – ha teheti – töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában! Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére. Korlátozza a szabadlevegőn való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig)! Ha tehetjük, halasszuk el a szabadban való játszást, munkavégzést. Ha muszáj kánikulában szabad térben dolgoznia, tartson gyakrabban pihenőt, amit árnyékban legjobb árnyékban tölteni. Árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben! Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezet lehűl, és ismét visszatérhet a kánikulába. Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett! A hajzuhataggal rendelkezők fonják varkocsba a hajukat, vagy kreáljanak kontyot belőle. Így nem fog beizzadni, s a hát is szellőzhet. Kerülje a szélsőséges környezeti hőmérsékletváltozást. A tetőterekben kialakított légkondicionálót nélkülöző hálószobákban inkább hánykolódás az éjszaka, mint pihentető, főleg, ha a tető nem kellően hőszigetelt. Ha teheti valamilyen módon ellenőrizze a családjának, a barátainak, szomszédainak azon körét, akik nem rendelkeznek légkondicionálóval, egyedül élnek, vagy akik nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a nagy meleg egészségkárosító hatásainak. Természetesen, akik állatokat tartanak ne feledkezzenek meg róluk, az ő igényeikről sem, hiszen őket is legalább annyira gyötri, veszélyezteti a kánikula.
ÉTKEZÉSI TANÁCSOK
Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is. Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz – ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől! Igaz ez a nyáron oly közkedvelt sörre is, amely dehidratálja a szervezetet. Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag (kerüljük a „magyarosan” fűszeres nehéz húsételeket!). A forró napokon még most is kedvenc a behűtött görögdinnye, amely jól oltja a szomjat is, hisz 85-90 százalékban vízből áll. Együnk kisebb ételadagokat, együnk gyakrabban. Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezenkívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Fagyizáskor lehetőleg a gyümölcsfagyikat válasszuk. Fanyar, savanykás ízük kellemesen hűsítő hatású.
ÖLTÖZKÖDÉSI TANÁCSOK
Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! A nagy melegben – átmenetileg – felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat, szoknyákat. Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat. Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt! Mezítláb cipőben járni kényelmes, de a lábunk gyorsan megizzadhat. Helyezzünk a cipőbe frottírból készült talpbetétet. Aki hajlamos a verejtékezésre, az viseljen nagy keretű napszemüveget (még ha nem is divatos!), amelynek kerete nem tapad szorosan az arcához.
UTAZÁSI, KÖZLEKEDÉSI TANÁCSOK
Kánikulában is közlekedni kell, de nem mindegy, hogy hogyan. A hirtelen jött meleg érezteti hatását a közlekedésben is. Gyakran érezzük, hogy kicsit fáradtabbak vagyunk, sokan nem számolnak azzal, főleg az idősek, hogy a nagy meleg, még az egészséges szervezetet is megviseli, nemhogy a fáradtat, kimerültet. Az emberek a hétvége jó idejét kihasználva autóba ülnek, és a városokon kívül, túrázni, ill. strandolni indulnak. A fúvott gumiabronccsal rendelkező járművek (gépjárművek, kerékpár) esetében a járművezetők a nyári időszakban, a nagy meleg miatt gyakrabban ellenőrizzék járműveik kerekének a légnyomását. A hosszabb útra indulunk a gépkocsiban utazók részére vigyünk – ha lehet hűtő táskában – megfelelő mennyiségű folyadékot. A szeszesital fogyasztása a nyári melegben a járművezetési képességet még súlyosabban rontja. A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a vezetők még inkább türelmetlenebbek, indulatosak, Nyári időszakban meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol tartsa be az adott útra megengedett legnagyobb haladási sebességet. Ha hosszabb utat kell megtenni, érdemes két-három óránként, vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani.
TANÁCSOK STRANDOLÁSHOZ
A kánikula a vízparton, illetve a vízben viselhető el leginkább, azonban ez felelőtlen és meggondolatlan viselkedéssel veszélyessé is válhat. Ne fürödjön közvetlenül étkezés után, teli gyomorral! Szeszesital, vagy egyéb bódító hatású szer által befolyásolt állapotban tartózkodjon a fürdőzéstől! Napozás után testét zuhanyozással, vagy más módon hűtse le, felhevült testtel soha nem menjen a vízbe! Szív és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek! Aki nem tud úszni, mély vízben ne használjon felfújható fürdőeszközt (gumicsónak, gumimatrac), azon lehetőleg ne aludjon el! A napvédő készítményt annak előírásai szerint használja. Fokozottan védje szemét megfelelő UV szűrőfelületű napszemüveg használatával. A szemünk védelme a strandoláson kívül is fontos, ezért erős, hunyorogtató napsütésben (akár télen is) indokolt lehet a napszemüveg viselete.
Összeállította:
M i h á l y i S á n d o r, a Dabasi Polgári Védelmi Iroda vezetője
