Főoldal Díszpolgárok
Díszpolgáraink

nikeHernád Község Önkormányzata 2000 -ben alapította a "Hernád Község Díszpolgára" címet, amely et azok a személyek kaphatnak meg, akik kiemelkedően sokat tettek a község fejlődéséért. A díj adományozását bármely hernádi lakos kezdeményezheti indoklással, s annak odaítéléséről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.


A díjat első ízben 2000. június 3-án adták át a díjazottaknak.

 

HERNÁD KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRAI

DR. FODOR ISTVÁN
fodor

Csepregen született Vas megyében, 1945. március 2-án. Konzervatív katolikus családból származik. 1963-ban érettségizett a nagykanizsai Landler Jenő Gimnáziumban, majd 1969-ben az Állatorvostudományi  Egyetemen szerzett diplomát. 1972-ben sertés-egészségügyi szakállatorvosi vizsgát tett. 1969 és 1990 között a hernádi „Március 15.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott.
A hazafias Népfront (HNF) keretei között kezdett politikával foglalkozni: 1970-től 1985-ig községi bizottsági titkár, majd elnök, 1975 – 1985 között a HNF Pest megyei Bizottságának tagja – pártonkívüliként. 1988. decemberében, amikor az országgyűlés politikai polarizációja megindult, Fodor István megszervezte a párton kívüli képviselőkből a független képviselők csoportját, melynek egyúttal elnöke is lett (1989. január-1989. július). 1989. júniusában megválasztották az Országgyűlés alelnökévé. 1989. október 23-ától, amikor az új alkotmány értelmében az országgyűlés elnöke látta el (ideiglenesen) az államfői funkciókat, Szűrös Mátyás helyett őt bízták meg az elnöki teendők ellátásával.
1994-ben képviselőjelölt volt, de nem került be a parlamentbe. 1994. november 17-től 1998. júliusáig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára pozícióját töltötte be. 1990-től nagy figyelmet szentelt a civil társadalmi szervezetek fejlesztésének. 1992-től 1994-ig az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, valamint tagja volt a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának. 1995-től 1998-ig a Budapesti Honvéd SE társadalmi elnöke. 1998-tól a Pest megyei közgyűlés rendvédelmi tanácsnoka. 1999 – 200-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke.

BALÁZS MIHÁLY

balazs_mihaly1955-ben született Hernádon, földműves családban. Gyermekéveit a felsőhernádi tanyavilágban töltötte. Hernádon járt általános iskolába, középiskolai tanulmányait Győrben folytatta, majd Budapesten a Műegyetemen szerzett építész diplomát 1980-ban, később doktori fokozatot (Doctoris Liberalis Artium) 1997-ben. 1980 óta tervez és tanít, a BME Középülettervezési Tanszékének docense, a Doktori Iskola tanára, a Mesterkurzus mestere. Önvallomása szerint a tanítás számára egyben tanulás, melyet az egyetemen éppúgy gyakorol mint saját építészeti műtermében, ahol volt tanítványaival együtt dolgozik. Nevéhez az ország egész területén megépült házak sokasága kötődik. Főként oktatási és szakrális  épületek tervezésével foglalkozik, de több lakóház is tervei szerint épült, épül. Munkáit rendszeresen bemutatja itthoni és külföldi kiállításokon, folyóiratokban. 2006-ban önálló monográfia jelent meg róla. Építészeti, tanári és közéleti munkásságát számos magyar és külföldi díjjal ismerték el, melyek közül a legrangosabbak az Ybl Miklós díj (1995), a Szent Atanáz díj (2003) és a Kossuth díj (2009). Negyven éve szülőfalujától távol él, de ahhoz fűződő erős kapcsolatai megmaradtak.

SÜKÖSDI LÁSZLÓ

sukosdi_laszlo

1939-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a XII. kerületi Táncsics Mihály Tanítóképzőben végezte. Innen került Hernádra egyéves tanítói gyakorlatra 1957-ben.  Tanítói oklevelét megszerezve munkaviszonyát határozatlan időre szólóan meghosszabbították. Még ebben az évben, 1958-ban, megalakította a Hernádi Általános Iskola ifjúsági szervezetét 1538. számú II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat néven, melynek 1973-ig, igazgatói megbízásának időpontjáig, vezetője volt. Közben kémia tanári  képesítést szerzett Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Igazgatói megbízását 2001-ig, nyugdíjazásáig látta el. 196?   -tól 2006-ig  -négy közbeeső év kivételével -tanácstagként, majd önkormányzati képviselőként vett részt a község életében.



CSERHÁTI PÁL (1936-2000)

1936-ban Mohácson született neves mezőgazdász családból. Érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nappali tagozatán kezdte el tanulmányait. Az 1956-os forradalomban végzett tevékenysége miatt az egyetemről kizárták és két év fizikai munka után vették visza - levelező tagozatra. Ennek elvégzése után először Győr-Sopron megye egyik termelőszövetkezetében lett agronómus. 1966-ban jött Hernádra, ahol először szintén agronómus, majd 1968-tól a         Március 15. MgTsz elnöke lett.

cserhati.jpg

1966-ban jött Hernádra, ahol először szintén agronómus, majd 1968-tól a Március 15. MgTsz elnöke lett. Felismerve a gyenge termőhelyű terület rossz adottságait, a TSz vezetőségével együtt sertés és baromfi tenyésztését kezdték el. ATSz-tagok vállalkozókedvét és szorgalmát hasznosítva kialakították a háztáji termelés teljes integrációját, amely úttörő jellegű tevékenység volt Magyarország akkori mezőgazdaságában. Ezt elismerve kapott elsőként a mezőgazdaságban dolgozók közül Eötvös-díjat. 1980-85 között egészségügyi okok miatt megvált a TSz-elnöki munkájától. Ez idő alatt a Mezőgazdasági Minisztériumban és a Kaposvári Egyetemen dolgozott. Hernádra való visszatérése után a rendszerváltás a mezőgazdaságban itt is nagy gondokat , károkat okozott. A termelőszövetkezet átalakulásával a baromfi- és sertésfeldolgozó, valamint egyéb ágazatok kiváltak és a TSz felszámolásra került.
1992-ben kezdett új tevékenységbe, a kutya-és macskatáp gyártásba, amelyet ma a FEED-FULL RT. visz tovább.

KOPÁNYI IMRE (1931-2001)

kopanyi1931-ben született Derecskén. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Gimnáziumban végezte.  Közgazdász, mérlegképes könyvelő képzettséggel 1959-től  1985-ig (nyugdíjba vonulásáig) a hernádi „Március 15. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben főkönyvelő, elnökhelyettes, majd megbízott elnök volt. Cserháti Pállal közösen hozták létre a baromfi- és sertéságazatra épített vertikumot, amely a takarmánytermeléstől, a baromfi- és sertéstenyésztésen keresztül, a hizlalás -háztáji gazdaságban és a közösben-, feldolgozás, a feldolgozott termék kis- és nagykereskedelmi értékesítéséig a hernádi embereknek biztosított munkát. Ezzel a lehetőséggel a mindig újra fogékony, szorgalmas hernádi emberekkel közösen felvirágoztatták községünket.